— a görbék segítségével "átrágjuk":

• miért elengedhetetlen ma már a mai erőteljes hőszigetelés miatt a belső párazáró szigetelés
• ennek fontossága, megértése és elkerülhetetlen szükségessége,
  ha egészséges klímát akarunk a lakásunkban
• tartós épületet akarunk unokáinknak is egy életre...

a 2. oldalon > kitérek a részletekre,
pl. hogy hol a helye a párazárónak, hogy hogyan is szigeteljünk < más, fontos dolgokat is "megbeszélünk"

		a "mindent tudó" Mollier 'görbék' részlet ... ismerkedjünk vele, mert: minden épületvizesedés párazáró szigetelés helye (lásd: >> > 2. oldal "akkor hol a helye?" alcímen) gombásodás vakolat hibák lábazati problémák penész problémák mind-mind érthető/leolvasható, az alapján már tudjuk is, mi lesz a megoldás... 1 m3 száraz levegő cca. 1,3 kg * a kék vonal alatt a gramm/kilogrammról gramm/m3-re átszámolt 1 m3 levegő páratartalma van > gramm víz / m3 száraz levegő ** a kék vonal feletti nem érdekes > az az előbbihez mérten m3-enként 1,3-szer több, - az nem gramm / m3, hanem gramm / kg. Erre figyelj leolvasáskor.
nézzük együtt: - tegyük fel a házadban, szobádban a 20°C lesz, megfelel Neked, ez tökéletesen elég mivel korszerű padlófűtésed van (ettől kezdve a 20°C meleggel számolunk majd) - az 55- 60% relatív páratartalom is tökéletes Neked, a táblán a 0,6-os görbe. *(persze választhatnánk más hőmérsékletet és más görbét is a 20°C/60°% görbe helyett...) és, akkor?
nézzük a görbéket > a baloldalon megkeresed a 20°C vonalát keresztben > az egérmutatót elhúzod vízszintesen a fi = 0,6 60% relatív vagy látszólagos páratartalom görbéhez, "elvileg azt kékre festettem (HI) " megállsz a nyíllal a metszésen most nem mozgatod az egérmutatót, csak a kereket görgeted felfelé, a diagramot, a görbéket, egészen addig, amíg el nem éri a kék vonal alatti számokat egészen lent az lesz a > gramm vízgőz / m3 száraz levegő < értéke leolvasod/megbecsülöd mennyi az? én, itt lent, kb. 12 g vízgőz / m3 száraz levegő értéknek látom ( Te is úgy látod? ) >

• (gondold csak végig, mondjuk a házad 100m2, a szokásos belső magassággal az 260m3 levegő, akkor az (12*260)gramm,
  azaz 3.200gramm ami azért csak-csak 3,2 liter(!),
  Nem kevés ugye?...
• mivel azt is tudod, hogy még a "jól szellőző" födémeken, falakon keresztül is legfeljebb csak 1-3% cserélődik óránként, még sajnos, mindig azt hiszed az nem sok bajt okozhat.
  Majd meglátjuk...
• vegyük, most csak igen szerényen 1%-ra a légcserét a falakon, a födémeken, a tetőtér beépítés tetőfödémén keresztül óránként.
  Az előző "bánat" így alakul: 3,2 liter * 1% > 0,032 liter, nagyjából egy stampedlis pálinkás pohárnyi a páraformájában elinduló vízgőztartalom kifelé a házad épületszerkezetén

Na és, miért baj ez?

• nézzük tovább a görbén mi lesz a párából, ha a falon-, födémen " vánszorogva kifelé " a mínuszok felé közben lehűl a harmatpontjára (100%-os telítettség vagy abszolút páratartalom), azt eléri és elkezd kicsapódni, az vajon hol fog bekövetkezni? (különös tekintettel arra, hogy tisztességes erőteljes hőszigetelésed van körös-körül)
  
  
  • falon födémen kívül?
  • vagy a fal födém külső felületén?
  • vagy a falba födémbe valahol?
    
    
• nézzük újra a görbét, de most egy másikat: a legeslegalsó görbe az 1,0 a 100%, azaz a kicsapódás környezete
  • az előbbi görgetős módszerrel a 20°C magasság /0,6 görbétől megint elindulunk függőlegesen lefelé, de megállunk a legalsó görbénél az 1,0-n, azaz a 100%-nál
  • ha kinézünk balra, a hőmérsékletre, ott válik vízzé a vízgőz vagy pára, ott fog kicsapódni a víz azon az ott balra leolvasható hőmérsékleten minden időpillanatban 12gramm óránként, elkerülhetetlenül...
• megállapíthatjuk, az a sáv valahol a 12 fok Celsius vonal környezetében van...

• akkor, az a pont vagy inkább sáv hol lehet?
• nézzük a hőlefutást józan paraszti ésszel:
  • bent 20°C van, a fal, födém hőmérséklete "bizonyos dolgok miatt" kicsit kevesebb
  • a külső felület, mert erőteljes a hőszigetelésed, az is a külső hőmérsékleten illetve "bizonyos dolgok miatt" kicsit kevesebben van
• az előbb fentebb megállapítottuk a diagramról, hogy 12 fokra hűlve elindul a kondenzálódás, a kicsapódás
• akkor az hol lehet?

Most nézzük meg, egyetlen egy fűtési szezon alatt mennyi lehet az összesen, hiszen a ház szerkezete sem kicsi?
Okozhat ez problémát tavaszig?

A példa elején számoltuk, egy kis kupica pálinkányi az egész, egy stampedlis pohárnyi, de, az óránként.
Ha a házad, a belső hőmérsékleted és a páratartalom annyi amennyit feltételeztünk akkor az 0,32 deciliter/óra...
A téli időt, a kényes időszakot vegyük csak 6 hónapra, a szeptemberrel és áprilissal ne foglalkozzunk, a család csak 2 személyes és nincs különösebben mosás-fözicskélés (okt.-nov.-dec. és jan.-febr.-márc. hónapok)..
Az 180nap * 24óra > 4.320 óra. A harmatponton és a szerkezetben kicsapódható víz mennyisége a példa alapján 4.320 * 0,032liter.

Valójában a gyakorlat az, hogy egy átlagos 4 tagú család esetében ez a mennyiség 280-400 liter között mozog. Egyes kollégák feltételezik, hogy egy része ki lesz szellőztetve. Ezzel messze nem lehet egyet érteni, mert csak az a része kerül kiszellőztetésre esetenként, és csak az, ami érzékelhető, ami, több mint a példabeli 60% relatív, annyi viszont kell is nekünk, meg jó is nekünk, ez alá nem is tudunk menni, mert egyszerűen kiszáradnánk. Tehát az épületszerkezet minden órában ki van téve a fenti jelenségnek, nyeli és nyeli az 1-3%-nyi párás légcserét, az eredményét meg láttuk, hogy mi történik!

A kérdés ismételten: "okozhat ez problémát tavaszig?" > Sajnos igen!

Megjegyzés:

• a példát igen szerényre vettem, hiszen 1-3% légcsere történik az épületszerkezeteinken keresztül és 1%-ot vettem alapul.
• igen sok lakásban inkább a 65% körüli légnedvességet kedvelik, azt is csak 55-60%-ra vettem.
• nem beszéltem a háztartási helyiségek, fürdők és a konyhák pára termelő hatásáról.
• nem beszéltem azokról a háztartásokról, ahol szeretik a virágokat, azok rendszeres locsolását.
• arról sem, ahol pici gyerekek vannak, rendszeres a mosás és szárítás.
• vannak mániákus takarítók akik minden áldott nap felmossák a teljes lakásbelsőt
• igen szerényre vettem a lakás átlag hőmérsékletét. Ha megnézzük, pl. 25°C -nál az 55-60%-hoz tartozó vízpáratartalmat az nem 12gr/m3 hanem 17gr/m3 körüli, 40%-kal több. Nyilván a harmatponti kicsapódás a rétegekben is több lesz, de nem is arányosan, mert a telítettséget már 12°C helyett 16°C-nál eléri!
  
  Ezek mind-mind további pára keltő felületek melyeknek a nagyobb része további terhelést jelenthet a fenti folyamatban.

Ez a diagram nagyon fontos és szemléltető része ennek a jelenségnek.
Nincs más.
Ez a görbesereg fokról fokra, páratartalomról páratartalomra más és más, nincs is igazán matematikai modellje. Ennek a fontossága a szemléltető hatása így felbecsülhetetlen.

 

A jelenség nem új keletű:
- az évezredes tradicionális építés is felismerte, bár még nem tudta, mi miért van. Ezért lett a népi építészetben, pl. a vályogfal-, a vertfal-, a rakott fal stb.. csak 40-50cm, ezért állandósult a családi házas méretekben a 38-as és nem vastagabb kisméretű téglafal is. Megfigyelték, hogy ez felet a vastagság felett a fal, a vakolása kifagyhat, belül megtelepedhet a penészgomba stb. ...
Ezért lett a házakon un. galamb járat, galamb ablak a tűzfalakon, hogy a padlás szellőzzön.
Ezeket mind-mind "elfeledtük" sok más egyéb mellett, a cserép alá porhó ellen fóliát teszünk nehogy a cserepek hézagai között a födémen/mennyezeten átszivárgott pára távozni tudjon a szabadba, a tűzfalakról, a tetőkről "eltűntek" a szellőzők, szóval mindent megteszünk, hogy az építményeink minél hamarabb "öngyilkosok" legyenek...
Mindenki számára ismert az a tény, ha egy épületet magára hagyunk, nem lakjuk hetekig, netán hónapokig - évekig, azaz nem fűtjük ki folyamatosan, az rövid idő alatt kívül is belül is "szinte lerongyolódik". Ez mind a szerkezetbe bejutott pára rovására írható volt és oda írható ma is, a jövőben is, csak még intenzívebb lehet a hatása a szigetelésünk jóvoltából, amire meg szükségünk van, hogy ne az utcát fűtsük, ha a párát engedjük beszivárogni a szerkezeteinkbe...

Ebbe a kialakult tradicionális "rendbe" a "vastag" szigeteléssel alaposan beavatkoztunk, ez magával hozta az itt taglalt megjelenő problémát. Az energiaár robbanása és a fokozatos és annak rohamos áremelkedése rákényszerít bennünket a hőszigetelésre. Ma még szokatlan és széles körben ismeretlen a fenti fizikai törvényszerűség, talán a laikus számára, de sok esetben még a szakember számára is "érthetetlen", mi mért van, mi miért kell.

* Lehet kísérletezgetni, lehet egy "rakás épületet elrontani", a fizikai törvényszerűségekkel szembe meni balgaság.

• az egyik folyamat az, hogy ne legyen a páratartalom magas, ne legyen "mosókonyha" hatás számunkra, ne legyen a penészgombának rovaroknak élettere/életfeltétele, ezért gyakorta szellőztetni kell, vagy kell egy intelligens szellőztető berendezés. Ez valójában nem csökkenti a kifelé vándorló mennyiséget, csak kondicionálja a számunkra az egészséges légállapotot...
  ez a szellőztetés szükségessége
• a másik, hogy alig vagy egyáltalán ne jusson pára be az épületszerkezetbe, a folytonos kialakítása sajnos nem egyszerű, de elkerülhetetlen
  ez meg a páraszigetelés kialakításának szükségessége
  
  
  

A két fizikai dolog nem vagy alig-alig függ össze, a megoldása is különböző.

- Az első esetre fentebb említést tettem, emberi szükséglet, hogy az élethez szükséges páratartalom meglegyen!
Miért is akar a pára kimenni?
Megint csak a görbéket kell elővenni, ha megnézzük, pl. csak a mínusz 5°C hőmérsékletnél és 60% relatívnál (a kék színű görbe lefutás) a vízgőz tartalmat, az 2gramm körül van. A szobánknak a vízgőztartalma, az elején tisztázódott, az meg 12gramm körüli ugyancsak 60% relatív nedvességnél. A két érték között jelentős különbség van, a vízgőz vagy pára nyomása is az szerint alakul. Ez a lényeges páratartalom különbség hajtja kifelé a párát a szerkezeteken át, hogy a nyomáskülönbség kiegyenlítődjön.
A probléma abból származik, hogy közben lehűl a harmatpontjára, a 100%-os telítettségre a kifelé áramlása közben de még szerkezeten belül, ami még nem a külső falsík-, födém-, tetőszerkezet, ahonnan lassan-lassan elpárologhatna (ha csak közben meg nem fagy)...

Tehát egy szellőztető nem oldja meg a második követelményt, mert az csak az élethez szükséges légállapotot, azaz a páratartalmat/friss levegőt/oxigént szabályozza számunkra.

- A második fizikai folyamathoz, a szerkezeten belüli kicsapódás veszélyéhez az előzőek szerint, már ilyenformán nincs is mit hozzátenni. sajnos, ki kell alakítani egy párazáró réteget az épületen belül körös-körül egy intenzív hőszigetelés esetében, de minden falsíkon, födémen vagy tetőtér beépítésen, hogy sehol, de sehol ne juthasson be az épületszerkezetbe a hőárammal együtt a levegő/pára keverék! ennek a megléte, ma már minden erőteljesen hőszigetelt épületre elengedhetetlen, hogy az újépítés vagy felújítás, korszerűsítés mindegy, de teljesen mindegy az energetikai besorolása is, mindegy, hogy az valami vagy A+-os vagy passzívház besorolás... Sajnos, kizárólag csak ez a párazárószigetelés (párafékező) az, ami mentesíti az építményeinket a párakicsapódás káros hatásaitól...

 

1. az más kérdés, hogy újabb problémával szembesülünk, ami visszakanyarodik az első esetre, a gyakori szellőztetés megoldására, ami nem függ össze a párazáró belső szigeteléssel.
   Szeretném ismét kihangsúlyozni, hogy eddig is a falakon mindössze a szükségesnek 1-3%-a cserélődött (szerkezete válogatja), a többi légcsere eddig is a rossz minőségű ajtókon, ablakokon, egyéb réseken, illesztettlenségeken történt, azokat okkal-joggal cseréljük/kicseréljük, tehát nem a párazáró szigetelés beiktatása miatt válik szükségessé a gyakori szellőztetés vagy egy szellőztető gépészeti rendszer kiépítése.
   Csak, és csakis kizárólag ez a szellőztető tehermentesíthet bennünket a gyakori ablaknyitogatás alól, az ez miatti "ismét kiengedem a szabadba a meleget és fűtöm továbbra is az utcát" probléma alól, a falak penészgombás veszélye alól.
   * az, hogy ez a berendezés mennyire intelligens, hővisszanyerős-e vagy sem, azt már a pénztárcánk lehetősége fogja eldönteni...
   
   
2. amit nem is látunk, csak később, évek múlva veszzük észre, hogy valami nagy baj lett, az meg épületszerkezet páraszigetelésének kiépítése és páravédelme.
   • az épület védelmén a gyakori vagy gépészetes szellőztetés alig segít. Csak és kizárólag a páraszigetelés az, ami megvédi az épületeiket a tönkremeneteltől.

***Bízom benne, hogy a rázós, talán nem is egyszerű "téma" ellenére azért talán közérthetően is, de segíthettem ...

• miért nem volt régebben ebből különösebben probléma?
• mi változott meg és miért a fűtésköltség minimalizálása/hőszigetelése miatt az épületszerkezeteinkben?
• azt sem, mi történik, ha huzamosabb ideig nem lakjuk az épületünket (értsd alatta > ha nem fűtjük folyamatosan)?, ki és szétfagyás-, vakolathámlás-, lábazati "rongyolódás"-, korhadás-, fagomba és rovarkártevők megjelenése stb...
• számos, más apróbb részletet sem, ami azért súlyos további gond és fontos lehet számodra
• pl. a hőszigetelés választásának néhány alapvető szempontja

a folytatása a 2. oldalon. Fentiek kivédésére hasonló stílusban képekkel illusztrálva választ/javaslatot/megoldást kaphatsz

2. oldal >	alcímek:			miért indokolt a légtömörség?
				1. a régi építés, a múlt házai - na ne, ez "kínai"... (Mollier görbék)
				2. mi hajtja a hőt és a párát is kifelé
				3. a "mise", a jelen és jövő háza
				vajon mi történik? - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben, hőleadása, páratartalom szükséglete
				4. "józan paraszti ésszel" > akkor hol a helye a párazárónak (1. mellék) - egy apró 'Story'... (és tanulságai)
				- nem beszéltem arról sem, hogy...
				a "Sziámi IKREK" (2. mellék, W/mK anyag jellemző és a cm elválaszthatatlansága)
				...gombhoz a kabátot (3. mellék, W/mK)...
				anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp (4. mellék, W/mK)... a Lambda hővezetés és U hőátadás "laza" értelmezése/fogalma
				5. egyéb hasznos linkek

...ha tetszet az írás, kérlek, cserébe LÁJKOLD az oldalt fent és a Facebook-ot is...

• a Titán Dominó és minden házak un. U érték <<< energetikai jellemzője, a hőszigetelése alap-esetben 0,14 - 0,18 [W/m²K], közel a passzívházhoz ill, passzívház követelmény szintű...
  
  kívánságra, lényegesen a passzívház követelmény (0,15 W/m²K) alá esik > (0,115 Wm²K)...]

... mondj kritikát. Jót is, ha van, a rosszat meg különösen (előre is köszönjük)