A levegő részecske közvetíti az ajtó ablak fal födém felé, és azt megpróbálja rezgésbe hozni.
A "valami szendvics" elkezdi a saját rétegein átvezetgetni és a másik oldali felületről megint a levegő részecske közvetíti azt a fülünkhöz.

Ez, jó összetett feladat a hangenergiának.

Ráadásul nem csak az erőségétől ((hangnyomástól = dB > deciBell, deciBell-A), függ a hang un. rezgésszámától is (frekvencia).
pl. egy női sikoly "az egekig hangzik", a "freki" lehet több 1000 Herz is (másodpercenként rezgése). Ha én sikoltanék, a viszonylag mély hangfekvésű férfi, valószínű az - "egek aljáig sem érne " - fel mivel az én hangom fele olyan magas sincs...

Mindenki ismeri, hogy a kis zsebrádiók mekkorát szólnak.
Csak a fele igaz. A fülünk is frekvenciafüggő.
A zsebrádió 150-200 Herz alatt és 2-300 felett nem igen ad ki hangot, így a kis "csipogó" látszólag nagyot szól. Az igazság az, hogy a fülünknek a "meghajtására" ebben a fekvésben 4... 5-e is elég, hogy azonos hangosságnak véljük...
(persze ebből sohasem lesz HIFI).. (hihi..)

Tehát eddig most már két dologtól is függ a szigetelés...
A fülünk: a fülünk sem úgy hall, mint várnánk (na, nem az öregedésre gondolok elsődlegesen).
A fülünk (szemünk is) egy csodálatos alkotmánya a természetnek. Milliószoros hang teljesítményt is elvisel. Viszont így nem is számtani (egyszer... kétszer stb. nagyobb teljesítmény egyszer kétszer nagyobb hangerő), nem is mértani (hatványban), hanem logaritmikusan hall.
        Így a milliószoros hang teljesítmény nem milliószoros hangnyomást és hangosság érzetet kelt bennünk. Abba bele is halnánk.
       pl. a hallásköszöb és az utca zaj között a hangteljesítmény különbség úgy 100 000 szeres. Mi ezt csak nagyjából 12-15-szörösnek véljük csupán.

A külhoni mobilházak határoló szerkezetének az ilyen paramétere valahol a 6-os válaszfalak "tudása" alatt lehet jóval, ami 25-30 dB.
A válaszfalai még a megszokott kommersz belső válaszfal ajtókét sem érik el.

Mi ilyen tervezetlen, átmeneti igényt is alig teljesítő mobilházakat és semmi ilyen házakat nem gyártunk(!)

1. minden anyagnak, mindegyiknek van egy un. önrezgés száma.
      Attól eltávolodva le és fel, egyre kevésbé veszi át és vezeti...
2. Nagyon függ a vezetése az anyag súlyától, azaz a sűrűségétől. (Nahhh, még ez is ugye?)


Gondoljunk, pl. a párnára.
Nincs sűrűség, szinte nincs önrezgés szám, lásd a merénylők hangcsillapítónak használják a tollas párnát...

3. Függ a be és kilépő anyag felület simaságától. Pl. koncert termek fala a visszaverődés érdekében tagolt és érdes.... Tehát milyen anyag a jó hang-szigetelés?

Egy kis kitérő: eszembe jutott... > a tanulmányaim során a docens kérdezi tőlünk, hallgatóktól, na urak mondjatok jó hangszigetelő anyagokat(!)... Sok féle elhangzott, jó és kevésbé alkalmas jó szigetelés
.
Néz rám az előadó: Ferenc, te hogy írnád egyszerűen körül?

Zárójelben, én voltam az egyetlen, aki az épület fizikát választotta diploma tárgyul, rövid gondolkodás után válaszoltam: " lehet, hogy ez "konyhanyelv" lesz, de ---"ami kopog, kopogtatható, az nem, vagy kevésbé jó hangszigetelő anyag" --- a "sikerem" osztatlan volt(!)...

Akkor, ilyen szempontból és kizárólag a hangszigetelés jósága alapján melyek az igazán alkalmasak szigetelések?
Egy szóval és vulgárisan a   - vatta-   szerűek.

Ilyenek:

• rostos anyagok (szalma, széna, forgács őrlemények stb...),
• állati eredetű szőrök,
• foszlatott papír pelyhek,
• textíliák,
• ásvány-, és üveggyapot paplanok...

A teljesség igény nélkül, hiszen még számtalan fontos tényező azért van és sok kicsi sokra megy, összefoglalom:
A jó határoló szerkezet:

• - réteges, hogy a hang-energiát az egyes ki és belépéseinél eméssze fel.
• - legyen az egyes réteg rossz hang vezető, hangenergia elnyelő.
• - legyen a számunkra zajnak nevezett és zavaró frekvenciáktól távol a saját önrezgés száma.
• - egyes rétegek között lehetőleg ne legyen un. hanghíd (ez nem azonos a hőhíddal bár rokonok), lehetőleg kerülni kell a teljes szendvicsen átérő bordákat vagy azok számát, illetve a keresztmetszetét.
• - lehetőleg ne legyen vastag, más funkcionális rétegektől ne vegye el a helyet
• - és így tovább
  - jól megválasztott nyílászárók
• - kerülni kell a fém (acél, alumínium stb. szerkezeti-, kötőelemi alkalmazásokat, ha mégis, azok tudatos tervezettséggel és akusztikai profillal rendelkezzenek....

A fővárosi utca zaj 40dB, ill. 50-55dB_A,    a sugárhajtás hangja 130-150 dBA,     a koncertek lassan szintén hasonlóak (HI).
Ezt már a fülünk belső rendszere sem tudja maradandó károsodás nélkül...
Ugye kívánatos volna, hogy a zaj maradjon kint az utcán. Sajnos nem így van. A határoló falakra 47 dBA a törvényi előírás és ezt szinte egyetlen kommersz építőanyag sem tudja önállóan, ebbe még 'belerondít' a tájékozatlan kőművesünk is a csupa lyuk és hézag falazásával.

A bautec_öko_modul szerkezetek, amelyeket határolóként javasolunk ill. használjuk 49-53 dBA körüliek(!)
Tudatos tervezéssel-, szerkesztéssel és igen szigorú gyártással ez az igen magas érték elérhető.

Megjegyzés: (A szájton elérhető sematikus rétegrend rajzaink csak tájékoztató jellegűek, azok nem tartalmazzák, tartalmazhatják a mérnöki alapokat, a részleteket, a gyártási titkokat "trade secrets" )